Az 1990-es évek közepén a Nyugatról érkező márkatermékek - beleértve a Rauch gyümölcslét is - nagyon keresettek voltak Oroszországban és Kelet-Európa más országaiban, viszont igencsak nehéz volt hozzájuk jutni. Rendkívüli üzletekre volt kilátás, ezért azok, akiknek volt pénzük, gyakran importőrként próbáltak szerencsét.
"Különösen oroszok látogattak minket annak idején Rankweilben. Beszélgetés közben az asztalra tettek egy nagy köteg német márkát, és rendelni akartak. A kelet-európai bankokban senki sem bízott“ - emlékszik vissza Heinz Dei-Michei, aki akkoriban az exportért felelt. „Trudi Ludescher átvette a pénzt, volt, hogy akár 100.000 német márkát is, elment a bankunkba, és ott megvizsgáltatta, hogy azok valódiak-e.“ Ha minden rendben volt, aláírták a szerződést és két nappal később rozoga orosz teherautók szállították el az értékes gyümölcsleveket Rankweilből.
A 1990-es években a kelet-európaiakkal folytatott üzletben többnyire csak a készpénz számított – a német márka volt az "európai dollár".